I. MUNKA A JELENBEN

Kliens: 30 éves nő, házastársi kapcsolatban él, 1 óvodás gyermekük van, munkahelye nincs és nem is volt, nem is igazán tudja, mivel szeretne foglalkozni, semmire nem érzi magát alkalmasnak. Élettársa eltartja a családot, jó körülmények között élnek. Fizikailag és idegileg nagyon labilisnak, kimerültnek érzi magát („nem vagyok rá képes, mert beteg vagyok”). Csak meditálni, jógázni, pihenni szeretne.

1. Előtesztek

2. Bevezető lépések

3.Információ-gyűjtés szülőkről/nagyszülőkről

1. Felfedezted-e már, hogy úgy viselkedsz, úgy reagálsz bizonyos helyzetekben, mint az anyád vagy az apád? Milyen szituációkban, kapcsolatokban fordul ez elő?

„Bennem is, bennük is sok a bizonytalanság. Ezzel másokat is összezavarunk, elbizonytalanítunk, főleg a gyerekeinket. Elégedetlen vagyok a gyerekeimmel is, pedig szeretem őket.

Az élet szélvihar, küzdök benne, haragszom a gondokra, terhekre, betegségekre. Soha semmivel nem vagyok elégedett.

Nem hiszek abban, hogy elérhetem a harmóniát, de azért csinálom szívósan. Anyu és nagymamám is ilyenek.”

 

2. Felfedezted-e már, hogy ismétled szüleid/nagyszüleid mintáját? Miben látod ezt?

„Az ellentmondásosságban. Hogy pl. nagy bennünk a segítőkészség, de nem tudunk elég jól segíteni. Adunk, de nem jól. Minden ellentmondásos, erőlködő.”

 

3. Felfedezted-e már, hogy gesztusaid, mimikád hasonlít szüleid gesztusaira, mimikájára? Melyek ezek és milyen helyzetekben tapasztaltad?

„Mániákusan megyek, előreszegezett állal, előretolt nyakkal, csak megyek, megyek, és nem figyelek semmire. Folyamatosan nyomnak az élet terhei, az aggodalmak, nincs önbizalmam, mindig védenem kell magam.”

 

4. Melyek azok a tulajdonságok, melyeket nem akarsz átvenni anyádtól?

„Mániásság, örökös aggodalom, uralkodási kényszer, küzdelem, érzelmi ellentmondások, rátelepedős gondoskodás.”

5. Melyek azok a tulajdonságok, melyeket nem akarsz átvenni apádtól?

„Bizonytalanság, szerencsétlenkedés, önbizalomhiány, erőszakosság.”

 

6. Mi az, amit semmiképpen nem akarsz követni anyád sorsából?

 

„Csalódások, és az álomvilág, amiben él.”

 

7. Mi az, amit semmiképpen nem akarsz követni apád sorsából?

 

„A bénázás, főleg társaságban.”

 

4.Információ-gyűjtés – generációs vonal

 

Folytasd:

 

Nálunk a nők…

-          Önbizalomhiányosak

-          Túlérzékenyek

-          Nem fogadják el saját magukat, a nőiességüket

-          Darabosak

-          Gondoskodók, jószándékúak, segítőkészek

-          Hisznek a javulásban, gyógyulásban

-          Minden ügyet ők intéznek

Nálunk a férfiak…

- Hibáztatják a nőket

- Önbizalomhiányosak

- Bizonytalanok

- Dolgosak

 

5. Mostani élethelyzeted legnagyobb /leginkább nyomasztó/ legfájdalmasabb problémája:

 

„Folyton fáradt vagyok, nincs erőm, kedvem semmihez, felkelni sem, nem lehet így élni. Folyton küzdök, erőlködök, belefáradtam. Összezavarodtam és bizonytalan vagyok.”

 

6. Hány százalékban TIÉD a probléma?

 

71%-ban tiéd a probléma

A többit ki birtokolja és hány százalékban?

élettárs 31%

anya 2%

apa 1%

anyai nagymama 3%

 

Beszélgetés a tesztelés eredményéről, konklúzió:

 

„Én az házastársam miatt vagyok ilyen rosszul, mert látom, hogy mennyire nem csinál semmit, milyen tunya. Így nem lehet változtatni, hogy ő nem csinál semmit, hiába próbálkozom harmónikussá tenni a kapcsolatunkat. A nagymamám is folyton küzdött az életben, csak őt nem gyengítették le, én gyenge vagyok, nem bírom. Többet nem vagyok hajlandó lenyelni, elég volt, többet vártam az élettől.”

 

7. Minden szinten felvállalod 100 %-osan a problémát?

Ha nem, hány százalékban vállalod fel?

76%-ban

 

8. Mire vágysz, mit kívánsz, mit akarsz elérni ezzel a problémával kapcsolatban?

„Legyen kedvem, energiám végezni a dolgaimat, legyek határozott, életerős és magabiztos minden körülmények között.”

 

9. Az adott probléma hol van beakadva a testben?

Vizualizáció, gondolj a problémára, rögzítem a glabellán, majd gondolatban pásztázd végig a tested, hol érzékeled az elakadást. Szóbeli közlés után tesztelem.

 

A blokkpont a testben:

Mirigyek a nyak területén

(Pszichoszomatikus háttér: mirigyek zavarai a test energiaközpontjainak egyensúlytalanságát, diszharmóniáját jelzik. Nincs „üzemanyag”, motiváció a cselekedethez. Összezavarodás, belső bizonytalanság)

 

Korrekció: blokkpont+homloktartás+vizualizáció

 

 

II. MUNKA KORREGRESSZIÓBAN

 

 

10. Mikor kapcsolt be életében a generációs probléma? Teszteld a korregressziós kort.

 

Az aktivizálódás kora:………15…………életév.

11. Korrekció:

TÜKÖR vagy VIDEÓ

 

„Állok a tábla előtt az osztályban, és rettenetesen szerencsétlen vagyok. Egy tipikus lúzer. Hülyén nézek ki, béna a ruhám, a fiúk röhögnek rajtam. Senkit nem érdekelek, nem vesznek komolyan, egy senki vagyok. Ha beszélek, nagyon zavarban vagyok, és csupa hülyeséget mondok. Hogy lehet valaki ennyire hülye, ennyire nulla?!

Otthon is szar. Mert a szüleim nem szeretik egymást. Ez minden bajom forrása. Apám is egy szerencsétlen lúzer, anyu pedig rideg, mintha karót nyelt volna. Apu béna és önbizalomhiányos az életben, otthon pedig megalázza, kiröhögi és lenyomja anyut, azt érezteti vele, hogy „te nem vagy fontos”. Társaságban meg szerencsétlenkedik, kisebbségi érzése van. És képtelenek egymásnak szeretetet adni. És elfogadni is.”

Pozitív kép: „a szüleim szeretik egymást, apu sikeres és magabiztos, egyenrangúak, lazák, boldogok, körbeölelik egymást a családtagok. Az osztályban pedig jó csaj vagyok, értelmesen beszélek, a fiúk felfigyelnek rám, feltalálom magam és magabiztos vagyok”

 

Korrekció után: Hogyan érzi magát? Válasszon szimbólumot az érzés rögzítéséhez!

 

„Nyugodt vagyok.  Szimbólum az ölelés, Anyukám, Apukám, húgom és én körbenállva.”

 

Konklúzió:

 

„Kényelmetlen számomra, ha egy kapcsolat harmónikussá kezd válni. Úgy adom elő magamat, hogy csak hülyének nézhetnek. Nem értékelem a párjaimat, úgy teszek, mint apu, pedig saját magam érzem szerencsétlennek.  Én játszom apu szerepét általában, a párom anyuét, de néha cserélünk. Ő ugyanezt a mintát hozta otthonról. Most éppen anyu áldozatszerepét játszom, bele is betegedtem. Azért minősítjük le a másikat, hogy ezáltal mi kerüljünk magasabbra, hogy ne érezzük magunkat annyira szerencsétlennek. Így nem lehet normális kapcsolatot kialakítani. Értékesnek kell tartanunk a párunkat. Minden problémám azért van, mert a szüleim nem szerették egymást! (mérges) A saját önbizalmamat kell helyrehozni. Ez pedig az élethelyzeteimtől függött mindig, attól, hogy mivel foglalkozom éppen, hol és kikkel vagyok. Ha jó helyen vagyok, akkor rendben vagyok, magabiztos vagyok.”

Kérdés: Akkor most nem vagy jó helyen, nem azzal foglalkozol, amivel szeretnél?

„Most nincs erőm semmire. Most először rendbe kell hozni magamat lelkileg meg energetikailag, csak utána kezdhetek el valamit csinálni, mert most nincs hozzá erőm.”

Kérdés: El tudsz képzelni olyan elfoglaltságot, munkát magadnak, ami még plussz erőt, lelkesedést és lendületet is adhatna?

„Először helyre kell jönnöm, fel kell erősítenem önmagam, az önbizalmam.”

Kérdés: Hogyan hatna az önbizalmadra, ha örömmel és eredményesen végeznél valamilyen tevékenységet?

„Biztosan megerősítene. De mire vagyok én alkalmas? Ez egy ördögi kör.”

(HF-ként megkértem, hogy gondolkodjon el azon és írja is le, milyen képességei, tehetségei vannak az élet bármely területén. Első reakciója: semmilyen)

 

Ellenőrizd a korrekció sikerét:

 

Optimális és teljes volt a korrekció?

 

Amennyiben nem: Mire van még szüksége?

 

Minden szinten teljes volt a korrekció befogadása?

 

Amennyiben nem: Mire van még szüksége?

 

Innen indulj generációba.

III. MUNKA GENERÁCIÓBAN

 

12. Azonosítsd a Generációt:

 

Apai/anyai vonal

Hányadik generáció (első a kliens): 3.

Az adott generációs előd neme: nő

Az adott generáció konkrét meghatározása – amennyiben 5. generációnál nem távolabbi:

Anyai nagymama

13. Generációs információk:

 

(A kliens verbális közlése az adott generációról. Egzisztenciális információk, családi legendák, háború, fogság, gyermekek, betegségek, stb. – lényeges sors-események)

 

„A nagymama árvagyerekként nőtt fel. Anyukája máshol dolgozott, teherbe esett egy mérnöktől, aki nem vállalta a gyereket (aki a nagymama), és nem sokkal később öngyilkos lett. Anyja fiatalon, 23 évesen meghalt, így nagymama árván maradt és 10 éves koráig összevissza hányódott, sokat éhezett. 10 évesen cselédként magához vette egy ismerőse, aki keményen dolgoztatta. 20 évesen férjhez ment, 2 gyereket szült, de volt számtalan vetélése és abortusza is. A férjével gyilkolták egymást, néha szinte késsel estek egymásnak. Középréteghez tartoztak, nagypapa a mezőgazdaságban dolgozott, sokat utazgatott. A nagymama felnőttkorában elment tanulni, és a semmiből küzdötte fel magát gumigyári főnökké. Nagyon büszke volt, mert mindig az ő részlege volt a legjobb. Nem lett volna muszáj dolgoznia, de akart, nem a boldogságáért, inkább a büszkeségéért. Összevissza csalta a férjét, de a nagypapa ettől nem volt túlzottan megrendülve, elfogadta. Mostohaanyját sokáig ápolta halála előtt, meg a nagypapát is. Állandóan keményen dolgozott, még most is, 80 évesen, mindig mindenkiről gondoskodni akar, főleg etetni a szeretteit. Ugyanakkor mindig elégedetlen velük, senki nem elég jó. Különösen vonzódott a betegségekhez, mindig azzal foglalkozott, kinek mi baja, aggodalmaskodott. Időskorában jött rá, hogy ápolónő szeretett volna lenni.”

 

Az adott Generációs Előd életkora a Generációs Esemény idején: 67 éves

 

Amennyiben nincs verbális információ, és amennyiben szükséges/és a szükségesség mértékéig teszteld az alábbi információkat:

 

Egzisztenciális helyzete: (alsó, közép, felső) közép

Családi helyzete: férjnél van

Egészsége: jó

Egyéb:

 

14. A kliens pillantson rá a GE életére (régi fotó technika)

 

„Nagypapát ápolja halála előtt. Agyvérzést kapott, és agylágyulása van, etetni kell. Nagymama nagyon fáradt, de folyamatosan jár a keze. Bosszankodik és elégedetlen, de közben sajnálja is nagyapát. Nagyon gyötrődik, fáj a szíve. Hibásnak érzi magát, hogy elrontották az életüket, rosszul töltötték el az időt egymással. Hogy érezhették volna magukat sokkal jobban is. És ezen most már nem lehet változtatni. Jobban kellett volna értékelnie nagyapát. Nagymama eleve magas lóról beszélt, nagypapa pedig indulatos, ordibálós volt.

Nagymama kevesli, amit adott, és amit adni tud, de nem tud többet, mert érzelmileg nagyon megviseli. Nem szívesen, nem szerettel csinálta a dolgait, felvállalta, csinálta, de közben dühöngött, érzelmileg nem volt jelen az életében.

Nagypapa elégedett, még így betegen is. Mindig is az volt, ha valami zavarta, kiüvöltözte magát, aztán rendben volt. A munkájában sikeres volt, otthon mindent megkapott, ami kellett neki, finom kaja és a szex, és értékelte, amit felépített maga körül. El tudta fogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak."

 

Pozitív kép: „szeretetben élnek nagypapával. Együtt csinálnak dolgokat, kirándulnak, beszélgetnek, egészségesek, vidámak, megbecsülik egymást. A gyerekeiket is szeretetben nevelik, így azok sem lesznek lelkibeteg roncsok. Jé, és így nagypapának nem is kell agyvérzésben meghalnia! Tovább él, és nem kell ápolni, hanem évekkel később, hirtelen hal meg!”

Fotó: „Egymás mellett ülnek az ágyon, de nem úgy, ahogy szoktak, egészen máshogy, és jól érzik magukat.”

 

15. Mi a GES üzenete, hogyan érvényesült az egyes generációk életében és a kliens életében?

 

„A nagymama soha nem tudott örömet találni a tevékenységeiben, mégis csinálta, küzdve, vicsorogva. Túlélés volt a célja. Én már inkább nem is csinálom.

Saját értékességével tisztába kellett volna jönnie. Úgy érezte, cserbenhagyták, és ő csak a munkára jó, másra nem, csak azért és akkor lehet őt szeretni, mert dolgozik. Alanyi jogon nem jár a szeretet. Nem jár neki a pihenés, a nyugalom sem. Tőlem is szorgalmat vártak.

Érzelmi elfogadást soha senki nem kapott és nem is adott a családban. A gyerekeket mindig szerencsétleneknek érzik, megkérdőjelezik őket, nem elég jók semmiben. Anyukám is ilyen volt velem.

De nagypapa elégedett volt, elfogadó. Ja, persze neki könnyű volt, csak elment dolgozni, aztán hazament és megvolt minden. Persze, mert a férfiaknak sokkal könnyebb, a nőknek meg egész nap robotolni kell a gyerekek körül meg a háztartásban, és soha nem állhatnak meg pihenni. A férfi meg, ha nem akar, nem csinál semmit. Mint nálunk is otthon, a párom is csak ül a gép előtt és nem csinál semmit, neki tök könnyű!”

Kérdés: Nézzük végig, mit tett nagypapa!

„Jé, tényleg! Egy csomó mindent adott ő is! Ha így vesszük, végül is a párom is egyedül eltart minket.

Mindenem megvan, mégsem tudok örülni én sem. Nem vagyok elégedett a gyerekeimmel sem, a velük való foglalatosságokat csak kipipálom. Állandóan elégedetlen, nyugtalan vagyok. Nincs sikerélményem az otthoni munkában.

Örömmel kellene végezni a munkáinkat, és elégedettnek lenni a sikerekkel, mint nagypapám. Örülhetnék, hogy van egy férfi, aki fontosnak tart, mindene a család, odaadja a pénzt, azt csinálhatok, amit akarok.

Nagymama is mindenkit etetni akart. Én is a szomszéd kutyáját kezdtem el etetni, érthetetlen módon, pedig annyira ellenemre van. Egymást kellene táplálnuk a kapcsolatainkban, de nem csak étellel, hanem szeretettel, békével, és nem csak a betegség által, nemcsak küszködve. Ha nagymama is szívével-lelkével táplálta volna életében nagyapát, nem kellett volna agyvérzést kapnia, és neki sem kellett volna összeroskadásig etetnie, ápolnia halála előtt. Ha nem csak betegeket és nem csak muszájból tudott volna táplálni. Ehhez viszont meg kellett volna békélnie a múltjával. Mint ahogy nekem is. Ugyanilyen vagyok.”

 

 

16. Hogyan érzi magát? Válasszon szimbólumot az érzés rögzítéséhez!

„Jól. Több energiám van: Szimbólum: szabadtéri tűz.”

 

17. Ellenőrizd a korrekció sikerét!

Optimális és teljes volt a korrekció?

Amennyiben nem:

Mire van szüksége? (verbális közlés, ha szükséges, teszt)

Minden szinten teljes volt a korrekció befogadása?

Amennyiben nem:

Mire van szüksége? (verbális közlés, ha szükséges, teszt)

18. Teszteld vissza a jelenbe, szimbólum betáplálásával generációról generációra, majd a jelen életkorba érkezz vissza.

II. MUNKA A JELENBEN

19. Töröld az információtárolást: két simítás a glabellán lefelé, kimondva „betárolt probléma”

20.Ellenőrizd a blokkpontot, s azt, hogy szükséges-e bármilyen korrekciót végezni a jelenben! (Korrekció: energialevezetés)

 

21. Teszteld, szükséges-e Neked energialevezetést végezni!

22. Foglaljátok össze az eddigieket, „mit tudtál meg önmagadról?”

 

„Nem hittem, hogy ennyi újat tudhatok még meg magamról.

Megkönnyebbültem, azt hittem, csak én vagyok ilyen rettenetesen szerencsétlen, most kiderült, hogy volt kitől tanulnom.

Nem tudom örömmel végezni a dolgaimat, csak fogcsikorgatva, küzdve. Pedig lehetne úgy is, mint nagypapa, elfogadva, jókedvvel.

Meg kell bocsátanom az őseimnek. Ha velük meg tudok békélni, akkor ezeket a fájdalmakat akár erővé is átalakíthatom.

Nem szabad a saját önbizalomhiányom miatt a másikat a földbe döngölnöm, hogy ezáltal én nagyobbnak tűnjek. Ezzel végeredményben mindketten csak veszítünk, egyre lejjebb kerülünk.

Jól „táplálni” is meg kell tanulnom. Erre vágyom, de jóformán csak fizikailag tudom ezt megtenni, arra elég sok energiát fordítok, pedig nem csak fizikailag kellene.”