Mi a metabolikus szindróma?

A metabolikus szindróma ( másnéven inzulin rezisztencia vagy X szindróma) egy olyan gyakori állapot, amelyre elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint, vagy II. tip. cukorbetegség, fokozott véralvadékonyság, rögképződés, kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia), gyulladáskeltő anyagok magas szintje, magas húgysavszint jellemző.

A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte – vagy ebből ha minimum 3 jellemző – nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke ("gutaütés") és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Metabolikus szindróma esetén az atherosclerosis vagy arteriosclerosis (érelmeszesedés) folyamata felerősödik.

Az érelmeszesedés az artériák legfontosabb és leggyakoribb megbetegedése. A tudományos elnevezés az arteriosclerosis vagy az atherosclerosis. Ha lefordítjuk a szakkifejezéseket, sokat elárulnak a betegségről. Az arteriosclerosis fogalma az arteria (artéria) és scleros (kemény) görög szavakból tevődik össze. Ezek egyben az artériaelmeszesedés jellegzetes jegyeihez vezetnek el: az artériák fala megkeményedik és megvastagodik. Az atherosclerosis kifejezésben viszont a görög athere szó rejlik, ami "búzalisztpépet" jelent. Valóban az érintett artériaterületek - az ér felmetszése után - kissé a lisztpépre emlékeztetnek. Bár ez a megfogalmazás nagyon szépen kifejezi azon legújabb kutatások téziseit miszerint az érelmeszesedés valódi oka nem a sok hús, illetve koleszterin fogyasztás az oka e betegségnek, hanem túlzott  finomított szénhidrát (gabona) fogyasztás (Szendi G.: Paleolit táplálkozás).

 

A metabolikus szindróma kockázati tényezői

A metabolikus szindróma diagnózisát akkor mondhatjuk ki, ha az alábbi kockázati tényezők közül legalább három jelen van

• elhízás (centrális, ún. alma típusú)
• kóros vérzsír-összetétel (alacsony HDL-koleszrein, emelkedett triglicerid)
• magas éhgyomri vércukor
• emelkedett vérnyomás
• stressz

 

• Elhízás

Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlságosan sok zsír halmozódik fel. Akkor tekinthető valaki elhízottnak, ha testsúlya legalább 20%-kal haladja meg az ideális értéket. A túlsúly elősegíti az inzulinrezisztencia kialakulását, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem a megszokott módon reagál az inzulinra. Az alma típusú elhízás (amikor a zsír a törzs és a has körül rakódik le) jellemző a metabolikus szindrómára és a tünet-együttes súlyos egyéb állapotaira. Számolja ki, mennyi az ön ideális testsúlya! (Lsd. BMI tánlázatról a külön cikkünket)

Azonban szót kell még ejteni a nem látható és ezért nem szembetűnő elhízásról is. Ekkor a zsír a belső szervekre rakódik le és azok elzsírosodását okozza. Ezt nevezik viszcerális elhízásnak.

 

• Magas vércukorszint

A cukor (glukóz) felelős a szervezet energiaellátásáért. Normális körülmények között a cukor hamar eltűnik a vérből és beépül az energiaraktárba, ellenkező esetben viszont a vércukorszint kórosan megemelkedik. A vérben lévő glukóz a szervezet minden szervéhez és szervrendszeréhez - többek között a szívhez, az erekhez, a vesékhez és az idegrendszerhez - eljut. Ennek az állandó "cukortámadásnak" ugyanolyan hatása van a szervezetre, mint amikor túl sok édesség fogyasztása után megfeledkezünk a fogmosásról: az adott szerv vagy szervrendszer károsodik és elfajul. A magas vércukorszint a szívizomelhalás, a stroke, a vakság és a végtag elvesztésének veszélyét rejti magában. A magas vércukorszint (vagy cukorbetegséget megelőző állapot) gyakran vezet 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Ennek oka, hogy a vérbe került cukor kiürítésére a szervezet megemeli az inzulin szintet, ami viszont “sok” lesz a sejteknek és védekezni kezdenek ez ellen. Hosszabb távon két dolog történik: kialakul egy érzéketlenség (rezisztens állapot) az inzulinnal szemben, illetve a hasnyálmirigy kimerül és képtelen lesz ellátni a feladatát.

A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 6,1 mmol/l értéket.

 

• Magas vérnyomás

Magas vérnyomásról beszélünk, ha a verőerekben túlságosan nagy nyomással áramlik a vér. Az erekre ható tartós  nyomásemelkedés következtében faluk megvastagszik, és veszítenek rugalmasságukból. A létrejövő érelmeszesedés (arterioszklerózis) érintheti a szívet ellátó verőereket is. A normális vérnyomás 110/75 Hgmm körül van. A magas vérnyomás önmagában nem okoz tüneteket, de szívinfarktus, stroke és veseelégtelenség kialakulására hajlamosíthat.

A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli a 130/85 Hgmm feletti vérnyomásérték.

 

• Kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia)

A koleszterin fontos zsírmolekula. A vérben található koleszterinnek két fajtája van:

- HDL - nagy sűrűségű lipoprotein (a lipoprotein mindig a koleszterin fajtáját jelzi)

- LDL - alacsony sűrűségű lipoprotein

A HDL-t szokták jó (a szövetek felől a májba szállítódik, így csökkentve az összkoleszterin szintet), az LDL-t rossz koleszterinnek nevezni (mely a máj felől megy a szövetekbe). A koleszterin származhat az elfogyasztott élelmiszerekből, de a máj is termeli, és a szervezet minden sejtjében megtalálható.  AZ LDL és a triglicerid magas szintje, vagy a szükségesnél kevesebb "jó" koleszterin fokozza a koszorúér-betegség kialakulásának esélyét. A trigliceridek és a HDL-koleszterin szintje a metabolikus szindróma fontos mutatójának számít. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra – egyetértve a paleolit táplálkozás követzőivel és elveivel mivel a saját tapasztalatom is ez volt – hogy a magas koleszterin szintnek nincsen köze az elfogyasztott zsírok, húsok mennyiségéhez, sokkal inkább az elfogyasztott szénhidrátok mennyisége befolyásolja e szintet.

 

A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a HDL-koleszterin szintje nőknél < 1,29 mmol/l, férfiak eseténben < 1,04 mmol/l.

• Stressz

Stressz hatására beindul szerveztünk vegyi konyhája. Több mint 30 féle hormon szabadul fel amik elősegítik, támogatják a stressz reakció lefolyását (támadjunk vagy meneküljünk). A stressz hormonok megemelik a vérnyomást, a légzésszámot, félbeszakítják az emésztési folyamatot, izzadni kezdünk stb.

Mindez a folyamat egy napon belül többször is lejtszódik, amikor a stresszorral (stresszt kiváltó dolog, vagy személy) találkozunk. Már Dr. Selye János a stresszelmélet kidolgozója is megállapította, hogy stressz esetén gyulladás keletkezik a testünkben. A legújabb kutatások szerint a keringési problémák és sok lelki probléma hátterében a gyulladásos folyamatok állnak, amiket a táplálkozás mellett a feldolgozatlan érzelmi stressz is fokozni tud.

 

Ezért fontos vizsgálni és kezelni a metabolikus szindrómával kapcsolatos stresszt is.

 

Metabolikus szindrómával összefüggő betegségek

A nem kezelt metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri megbetegedések (koszorúér-betegség, stroke) és 2-es típusú cukorbetegség veszélyét rejti magában.

Stroke

A stroke kifejezés azt jelenti, hogy az agyállomány egy része oxigénhiány miatt hirtelen elhal. Az érintett terület vérellátása csökken vagy teljesen megszűnik, melynek hátterében az erek elmeszesedése vagy rögösödése állhat.

Koszorúér-betegség

A szívizmot ellátó verőerek beszűkülése általában koszorúér betegséget eredményez, mely egyenes út a szívinfarktushoz. A szűkületet az érfal belső felszínén kialakuló érelmeszesedés alapozza meg. A metabolikus szindróma minden kockázati tényezője okozhat érelmeszesedést. Szívinfarktus akkor alakul ki, ha a vér nem képes átjutni az elzáródott artériákon, melynek következtében a szívizom működése az oxigénhiány miatt megszűnik.

2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség lényege, hogy a hasnyálmirigy kevés inzulint termel, vagy az inzulin termelése teljesen leáll, és/vagy a szervezet nem képes normálisan reagálni az inzulinra (inzulinrezisztencia). Az inzulin ahhoz szükséges, hogy a glukóz energiaforrásként a sejtekbe jusson. A már fent említettek szerint, ha sok finomított szénhidrátot fogyasztunk, akkor megnő az inzulin termelés, aminek hatására a sejtek csökkenteni kezdik az inzulin felvevő receptoraikat. Inzulin hiányában a szövetek kevesebb olyan tápanyaghoz jutnak, melyből energiát nyerhetnek és raktárt képezhetnek. Mindez fokozottabb termelésre készteti a hasnyálmirigyet és ennek következménye hosszabb távon a cukorbetegség.

Megfelelő kezelés nélkül a cukorbetegség a szemet, a szájüreget, a szív- és érrendszert, a veséket, az idegrendszert és a végtagokat érintő szövődményekhez vezethet.

Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?

A metabolikus szindróma egy olyan kórkép, melynek összes kockázati tényezője hosszú távú kezelést igényel. A kockázati tényezők többnyire elégtelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetők vissza. Bebizonyosodott, hogy az életmód megváltoztatásával, egyéni táplálkozás  és megfelelő kezeléssel (beleértve a kapcsolódó érzelmi traumák kezelését is) jelentősen mérsékelhető a metabolikus szindróma súlyos szövődményeinek esélye. A vérnyomás, valamint a koleszterin- és vércukorszint rendszeres ellenőrzésének fontos szerepe van a tünet-együttes felismerésében. Fontos, hogy ismerjük laboratóriumi eredményeinket, és beszéljük meg azokat orvosunkkal.

A kezelési lehetőségek általában a következők

• Testsúlycsökkentés - Túlsúly esetén 5-10%-os fogyás segíthet abban, hogy szervezete újra képes legyen felismerni az inzulint.
• Testmozgás - A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az inzulinrezisztenciát. Ez segít a vérnyomás és a "rossz" koleszterin  szintjének csökkentésében és a "jó" koleszterin szintjének emelésében, ezenkívül, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
• Stressz szint felmérése, és a kapcsolódó érzelmi stressz oldása.

Gál Attila